Virágba borult az iskolában a bokrétafa
Írta: Dr. Takács László
Somogyzsitfa, 2022.05.09.

VIDEÓ: Matakovics István

Mint minden évben, az idén májusban is virágba borult a Déli Agrárszakképzési Centrum Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium parkjában a rendkívüli méretű bokrétafa.


1. kép: Teljes pompában

A bokrétafát a köznyelv vadgesztenyének nevezi, pedig a gesztenyének igen távoli rokona, mivel termése szelídgesztenyére (Castanea sativa (Mill) egy kicsit hasonlít. Latinul Aesculus hippocastanum (L.) és a szappanfafélék családjába tartozik.

Már utaltunk rá, hogy fánknak komoly méretei vannak. A magyarországi nagy és idős fáknak két fontos adatbázisa ismert. Ez a két adatbázis dendromániás emberek irányításával, és sok segítővel, adatközlővel) került kialakításra.

A talán pejoratívnak tűnő „dendromániás” szó nem jelent egyebet, mint – a nagy fák – felkutatására, megismertetésére, megőrzésére) – elhivatott emberek közösségét.

Egy fának a „dendromániások” szerint igen sok kiemelkedő mutatója lehet, az esztétikai értékén túl. Ezek közül az egyik legnehezebben meghatározható a kor, viszont jól mérhető a fa kerülete, magassága, valamint koronaátmérője.

A két legismertebb és legteljeskörűbb, dendromán” adatbázis dr. Pósfai György nevéhez köthető (Ő a Dendrománia című könyv szerzője, valamint a dendrománia nevű honlapján a nagy fákról sok érdekességet meg lehet tudni. A másikat a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Növénytani és Természetvédelmi Intézetének munkatársai kezelik prof. Dr. Bartha Dénes irányítása mellett. Ezt az oldalt szintén érdemes felkeresni.

A mi fánk a dr. Pósfai adatbázisában szerepel, az Intézetében nem.

2. kép: A fa ismert adatai

A 2008-as adatokat figyelembe véve az országos lista VIII. helyén a somogyiban pedig az előkelő II. helyen áll (dr. Posfai mérései alapján)

Az egyetemi listában pedig a jelenlegi adataival országosan a III. a megyében pedig az I. helyen állna.

A friss mérési adatokat mindkét nyilvántartásnak elküldtük a GPS koordinátákkal együtt.

Mivel a méretek megállapítása a mérési helyek esetleges különbözősége miatt csak részlegesen vethető össze, mivel ezen faegyedek a szabványos 1,3 méteres magasságban történő kerület mérése pl. erős oldalágak miatt sok esetben félrevezető lenne ezért a fényképen jelöltük a mi mérésünk helyét.

A másik fogas kérdés ilyen fák meglelésekor a kor meghatározása a faegyed károsítása nélkül.

Nekünk szerencsénk volt, ugyanis a kastély elkészültének éve 1891. Mivel az épülethez a faegyed rendkívül közel található, ezért magától adódik a gondolat, hogy csak ezután ültethették. További segítséget nyújtott, hogy Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai című művében, az 1914-ben megjelent Somogyot bemutató kötetbe található egy kép a kastélyról, melyen ugyan nehezen kivehetően, de látszik a fa.

Joggal feltételezhetjük, hogy az építést követően (1892-ben) került ültetésre a fa.

Tehát az idei esztendőben 130 éves.

Még sokáig adjon neki Isten olyan jó erőt, egészséget, mint amelyben most látható.


3. kép: A mérés helye


4. kép: A Borovszky köny bizonyító erejű képe, hogy 1914-ben már megvolt a fa.